2022. május 18., szerda

beköszönés

Hihetetlen, de ez az év első posztja a blogon. Úgy néz ki, mostantól egyre inkább ez lesz a felállás. Nem tudom, hogy vannak-e még itt emberek, akik az életjelemre várnának, mindenesetre, itt vagyok. Csak szerettem volna írni egy kicsit.

Első egyetemista évem végén járok. Minden fáradalom és nyűg ellenére szeretem. Vannak tárgyak, amik kevésbé tetszenek, de összességében elmondhatom, hogy élvezem az anglisztikát. Főleg most, hogy amerikai szakirányba tanulok tovább. Bár várom a nyári szünetet (nem lennék emberből, ha nem így lenne), a második évemet még jobban várom, mert már rutinos leszek, és tudom, hogy a visszatérés legalább olyan örömmel fog eltölteni, mint tavaly a megérkezés.

Akármilyen körülmények vannak (beadandók, vizsgák, dolgozatok, stb.), olvasásra azért mindig szakítok időt, hiszen nekem ez létfontosságú. Azt hiszem, meg is őrülnék, ha sokáig kéne könyv nélkül ebben a világban lennem. A szoksáso módón összeírtam 50 könyvet az évre, amiket mindenképpen szeretnék elolvasni... hát ebből nem tudom, mi lesz, mert annyi más történet is elcsavarta a fejemet, amik csak úgy jöttek, nem voltak betervezve. Mindenesetre, idén már elolvastam 73 könyvet! Úgyhogy nagyon remélem, hogy most először meglesz a 100 is! Régen annyira elképzelhetetlen volt ez a cél, igazából soha nem is hajtottam erre, de most talán képes lennék rá, ezért nagyon izgatott vagyok. Igaz, a graphic novelek dobtak ennyit rajta, de már kifejezetten próbálok "rendes" könyvekre koncentrálni. Íme azok az olvasmányaim, amiket idén kedvenceim közé soroltam (eddig):

  • Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
  • Jesse Eisenberg: Bream Gives Me Hiccups
  • F. H. Burnett: A titkos kert
  • A. A. Milne: Micimackó
  • Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
  • Kathryn Stockett: A segítség
  • Nádasy Ádám: Nyírj a hajamba
  • Vera Brosgol: Anya's ghost
  • Thomas Keneally: Schindler's List
  • Wolfgang Herrndorf: Csikk
  • Ocean Voung: On Earth We're Briefly Gorgeous
  • Joanne Harris: Szederbor
Ebben az évben kezdtem el igazán angolul olvasni is, felbuzdulva előző féléves tapasztalataimon. Amióta elengedtem azt, hogy arra koncentráljak, amit nem tudok, nagyon élvezem az angolul olvasást. Másik nagy célom az idén, hogy legalább 50 könyvet elolvassak angolul. Eddig 23-nál tartok.

Nagy hír, hogy ezek mellett lett egy könyves instám is! Megtalálhattok @teadragon.reads néven! ❤

Erősen gondolkodom rajta, hogy ide is visszatérek majd a nyár folyamán, illetve több könyves tartalmat hozok, elvégre ez a fő elfoglaltságom. Ez egyenlőre csak egy kis emlékeztető magamnak, majd meglátjuk, mi lesz belőle.

Vigyázzatok magatokra, és kitartást, lassan itt a nyár!

2021. december 18., szombat

22 klasszikus 2022-re: tervek

Idén rengeteg klasszikussal bővült a könyvtáram, hogy elősegítsék a sikeres emelt magyar érettségit, azonban nem csak az alkalom előtt, de utána sem volt motivációm, hogy ezzel a rengeteg kötettel foglalkozzak. Mivel rosszul érezném magam, ha semmibe lennének véve, ezért kitaláltam - elsősorban magamnak - egy kis kihívást a jövő évre; el fogok olvasni 22 klasszikust 2022-ben. Ezzel nem csak a saját könyveim olvasottságát emelem, de egyben megismerhetek történetek, amik kiérdemelték a nevüket. Hogy a lelkesedés nagyobb legyen, és hogy ne vesszen el az érdeklődésem a felénél, létrehoztam egy tényleges kihívás formájában ezt az ötletet a moly.hu felületén. Aki esetleg szeretne csatlakozni, azt szívesen várom, azonban a mai bejegyzésben csak elhozom a kiválasztottjaimat, akikről legközelebb majd 2022 decemberében írok, hogy láthassátok, hogy sikerült teljesítenem ezen a kis eseményen.

A listámat igyekszem elárasztani jelöltekkel, hogy ha esetleg valamelyiktől elmenne a kedvem, akkor se legyen baj. Épp ezért, itt most több címet sorolok fel, mint amennyi a minimum, és ki tudja, talán ezzel Titeket is inspirálhatlak, hogy szemezgessetek a könyvek közül, és meghozzam a kedveteket, hogy ne hanyagoljátok el a klasszikusokat sem.

2021. október 24., vasárnap

since the beginning (johnlock)


I

Minden akkor kezdődött, amikor John visszakapta az ő Sherlockját. A korai szúrós pillantások, csípős megjegyzések után - amik titkon mulattatták Sherlockot, bár ezt a doktor előtt nem merte kimutatni, nehogy újabb jobb horgokat kapjon - valami megváltozott. A nyomozó halvány ugyan, de mégsem észrevehetetlen törődést kezdett érzékelni. Nyugalom volt és kedvesség. John többé nem igazította ki az embereket, hogy ők nem egy pár; szerény kis mosoly jelent meg az arcán, valahányszor célzásokat kapott ebben a témában.