2017. július 8., szombat

Let's rule the world together〖PHAN〗

AVAGY EGY TELJESEN KOMOLYTALAN PHANFICTION
by: Szigl Tamara


– Jelentés. 2050-et írunk. A Föld felett átvették az uralmat a YouTuberek. A helyzet kritikus. A meg nem fertőzött emberek táborokba tömörülnek, próbálnak lázadni a rendszer ellen, kevés sikerrel. Európa legnagyobb diktátorai Daniel James Howell és Philip Michael Lester. A London közepén álló felhőkarcolójukban ülve, videókon keresztül irányítják a népet. Megállíthatatlanok, percről perce több követőjük van... ó, épp felraktak egy új... nem, nem szabad... de olyan nagy a kísértés... ááá!


A felvétel megszakadt, az ANTIPHAN nevű alakulat vezetője, Hater Peter, a veterán youtuber-vadász katona pedig dühösen az asztalra csapott.

– Naponta több ezer ember esik csapdába a két anyaszomorító miatt! Ideje tennünk valamit, már így is túl sokáig vártunk!

A szobában mindenki lehajtotta a fejét. Évek óta a két YouTube diktátor vezette az országot, és már annyian estek el a csatában, ami úgy látszik, csak nekik, túlélőknek kimerítő. A brit duó ugyanis minden támadást könnyen kivéd, a videókészítésben pedig senki sem tudja őket megzavarni, így a hipnotizáló felvételek csak jönnek és jönnek. Az ANTIPHAN csapat egyike volt azon kevés tömörületeknek, akik már a kezdetektől fogva ellenezték Dan és Phil politikáját, de még így sem értek el eredményeket. Ezt pedig azok a katonák is jól tudták, akik ma eljöttek Hater Peter gyűlésére.

– De hát mit tehetnénk? – egy vékony, remegő hang megtörte a csöndet. Mindenki egy emberként nézett a csoport közepén álló törékeny alkatú, fiatal lányra. Hater Peter felkapta a fejét, a tömeg pedig szétvált, hogy a veterán rálásson a felszólalóra. Annak a szemei igencsak karikásak voltak, haja kócosan hullott a vállára, szája pedig kiszáradt. Kezében görcsösen szorongatta a telefonját. Peternek nem kellett több, ahhoz, hogy tudja: a lány nem épeszű.

– Mit tehetnénk? Dan és Phil olyan erős – szólalt meg ismét. Amikor meglátta, hogy a főnök a kezében lévő mobilt figyeli, azonnal a zsebébe rejtette a készüléket – Én tiszta vagyok! Nem szoktam YouTube-ot nézni, esküszöm!

Maga elé tette a kezeit, hisztérikusan nevetgélni kezdett, melynek következtében elfogyott a levegője, és köhögőroham lett úrrá rajta. Ezek voltak a függőség legjellemzőbb tünetei. Hater Peter csak fáradtan megdörzsöle a homlokát, és intett.

– Vigyétek a szemem elől – parancsolta, azzal két tagbaszakadt őr már közre is fogta a még mindig levegő után kapkodó lányt. Őrült nevetése és krákogása még sokáig visszhangzott a föld alatti bázisban, és egy pillanatra az egész ANTIPHAN elhalkult. Mindenki tudta, mi történt.

A gyűlésen lévőknek több sem kellett, szó nélkül, csöndben, lehajtott fejjel elhagyták a főnök szobáját, és mindenki ment a maga dolgára. Peter meg sem próbálta visszatartani őket. Csak fáradtan leroskadt a székébe, és lemondóan a whiskeys üvegért nyúlt. Már rég nem törődött a pohárral. Nem sokkal később halk kopogtatás zavarta meg magányát.

– Uram... – az ajtóban egy bozontos, barna üstök jelent meg. A fiatal, életerős és elszánt Wentz lépett be a szobába, aki Hater Peter legjobb katonája volt. Csak az hajtotta, hogy megbosszulja két kicsi húga eltévelyítését. Kora ellenére rengeteg bevetésen vett részt, és mindenki tisztelte. Még a diktátor duóval is találkozott egyszer - bár az nagyobb dolognak számít, hogy aztán tisztán tért vissza.

 – Van egy perced?

– Hát persze, gyere csak be – intett Peter – Mit szeretnél, Wentz?

A katona leült a veterán asztala előtt lévő székbe.

– Most tértem vissza terepről, de hallottam, hogy mi történt – itt megköszörülte a torkát – Én azt mondom, ne várjunk tovább. A Phan videók már ide is beszivárognak. Ideje lépnünk. Ma délben fog Dan új videót kirakni. Az emberek mind a felhőkarcoló előtt lesznek. Tökéletes alkalom ahhoz, hogy behatoljunk, és végezzünk velük. Mit gondolsz, Peter? Szerintem van esélyünk.

A veterán nagyot húzott az italból.

– Végül is, mit veszíthetnénk. Csináljuk.

eközben... 

A PHANhőkarcolónak is nevezett épület előtt emberek ezrei tolongtak. Ott volt egész Londonban a legjobb a Wi-fi minősége, Dan Howell pedig reggel írt egy rövidke Tweetet, miszerint ma délben rakja ki az új videóját. Miközben odakint a feszültség a tetőfokára hágott, addig az épület legfelső emeletében a két diktátor csöndben ült egymás mellett a kanapén. Phil Lester a telefonját bámulta, Dan Howell pedig a laptop billentyűzetét koptatta. Az idősebb lopva barátjára, és egyben házastársára nézett.

– Dan.

– Hm? – a fiatalabb fel sem nézett a mobiljából, ami kissé elbizonytalanította Philt.

– Emlékszel még, hogy jutottunk el idáig? – kérdezte bizonytalanul. Dan végre letette a telefont, és ránézett.

– Hogy érted?

Phil megvakarta a tarkóját.

– Hát ide. Teljesen nyugodt életünk volt, csináltuk a videóinkat, aztán végre nyilvánosságra hoztuk, hogy együtt vagyunk, és most nézd meg... egy egész országot vezetünk. Az internet felrobbant, az emberek megbolondultak. A királynő már senki hozzánk képest.

Dan megfogta Phil kezét.

– Nem igazán értelek, szerelmem.

– Arra gondoltam, hogy mi lenne... ha nyugdíjba mennénk? – tette fel óvatosan a kérdést Phil.

Dan meglepetten nézett párjára.

– De hát még olyan fiatalok vagyunk.

Phil elmosolyodott. Való igaz, semmit sem változtak. Még mindig egymagasak voltak, Dannek ugyanúgy megvoltak göndör, barna fürtjei, Phil pedig még mindig az emós hajával csinálta a videóit. Ráadásul a YouTube-ozásnak és a kevés edzésnek köszönhetően a testük is még olyan jól működött, mint húszas éveikben. Pedig már jó sok idő eltelt, mióta először találkoztak, és elkezdték ezt az egész videózást. Közben a gyerekeik is felnőttek, és kirepültek a fészekből.

– Ez igaz, de...

– Gyere csak, Phil – mondta Dan, azzal felhúzta az idősebbet a kanapéról, és az ablakhoz tolta – Látod azt, amit én látok?

Phil a lent kiabáló tömegre pillantott. Rengetegen voltak. Emberek, akik szerették azt, amit ők csinálnak. Feladták az életüket azért, hogy tudják nézni az ő videóikat.

– Ők a rajongóink. Megmentettük őket. Mi csalunk minden nap az arcukra mosolyt. Összetörnénk a szívüket, ha abbahagynánk azt, amit mi magunk is szeretünk csinálni. Én nem akarlak érzelmileg zsarolni, vagy ilyesmi, csak azt mondom, hogy a rajongóink nem ezt érdemlik. Hiszen már olyan régóta kitartanak mellettünk.

Phil nem válaszolt, csöndben bámulta a tömeget. Van abban valami, amit Dan mond. Értelmet adunk az életüknek. Ez nem rossz dolog. És azzal, hogy most itt vagyunk, egy jobb világot teremtettünk.

– Igazad van, Dan – mosolyodott el – Talán csak fáradt vagyok egy kicsit. Mi lenne, ha megint elmennénk a hétvégén Japánba?

– Amit csak szeretnél, Phil – puszilta meg Dan az arcát.

a bevetés elkezdődik...

A veterán és társa lehajtott fejjel kerülgették az embereket. Sikerült feltűnés nélkül a PHANhőkarcoló mögé kerülniük, és bejutottak az épületbe. A terv, amivel Wentz előállt, eddig működött. Meghekkelték a biztonsági rendszert, így a kamerák kikapcsoltak, és ők már a liftben voltak, ami szépen lassan hagyta el az emeleteket, egyenesen a felhőkarcoló teteje felé haladva. Nem beszélgettek a bevetés alatt, mindketten feszültek voltak, mert tudták, talán ez az egyetlen esélyük, hogy végre valahára végezzenek a diktátor duóval.

A lift csillingelt, és megállt. Kitárult előttük az ajtó, és egy hosszú folyosóra kerültek, melynek végén ott volt a bejárat a legfelső emelethez. A katonák nem haboztak, előrántották a fegyverüket, nekifutottak, majd betörték az ajtót. Pont szembe találták magukat a rettegett YouTuberekkel. Egy pillanatra mindenkinek az arcán meglepett kifejezés volt látható, de Peter és társa gyorsabban reagáltak. Dan és Phil fejéhez tartották a fegyverüket, és úgy acsarogtak, mint a kutyák.

– Végre valahára... annyi év után! Most megfizettek! A húgaim, szegény húgaim...

– Nem érünk erre rá, Wentz, majd később szövegelsz, most kötözd meg őket! – szólt oda Peter, és már vette is volna elő a köteleket, amikor Dan felnevetett.

– Uraim, uraim, várjanak egy percet.

– Csönd legyen, anyaszomorító! – kiáltott rá Peter.

Phil aggódó pillantásokat vetett Dan felé, aki csak kacsintott egyet.

– Megtudhatnánk az urak nevét? – próbálkozott megint a fiatalabb, de ezúttal sem ment semmire – Kár, a legtöbben, akik feljutnak ide, legalább udvariasak – sóhajtott Dan – De attól függetlenül, hogy magukat nem tanították meg a jómodorra, azért mi megmaradunk a kis szokásunknál, és nem hagyjuk ki magukat sem a buliból, igaz Phillie? – nevetett Dan, azzal gyorsan megnyomott a karóráján egy gombot, aminek köszönhetően leereszkedett egy hatalmas fehér vászon. Peter és Wentz meghökkenve néztek a tárgyra.

– Mi a...

– Csak várjanak – intette le őket Dan.

Nem sokkal később a padló egy kis részen felnyílt, és kiemelkedett belőle egy diavetítő.

– Hát igen, a régi videóinkat már csak ilyen retró cuccokon tudjuk megmutatni az érdeklődőknek. Remélem, nem gond.

A szerkezet bekapcsolt, a kép megjent a vásznon. Phil is not on fire - összes eddigi rész. Ennyi volt kiírva. A katonák tudták mi jön, próbáltak ellenkezni, eltakarni a szemüket, de képtelenek voltak. A vetítés elkezdődött. Dan mosolyogva lebontotta magáról a megkötözetlen köteleket, majd eloldozta Philt is, aki kevésbé volt jó helyzetben.

– A rajongói cuccokat abban a szekrényben találják, vigyenek annyit, amennyit akarnak, a zsepit, kaját és italt pedig hamarosan hozzák a szolgálóink. Mosdó jobbra. Jó mulatást. Menjünk Phil, még vennünk kell müzlit. Nem hiszem el, hogy ennyi év után is eleszed előlem.

Phil megcsókolta Dant, majd kézen fogva kiléptek az ajtón. Mielőtt bezárult volna előttük a lift, még hallották, ahogy támadóik kiabálnak.

– Úristen, de shippelem őket!

– Phan mindörökké!

– Olyan aranyosak!

– Hogy tudtam eddig enélkük élni?!

– Még több videót, még többet, még, még...

Dan felnevetett, és átölelte szerelmét. Phil nagyot sóhajtott.

– Csak tudnám, hányszor kell még ezt csinálnunk, hogy leoltsuk az utálkozókat.

VÉGE

4 megjegyzés:

  1. Kedves Amber!
    Úgy megörültem, amikor láttam, hogy saját fanfictionnel bővült a blogod tárhelye. Hihetetlen ötletes volt és kreatív, szóval engem megvettél, mint a cukrot. Phan is nagyon aranyos volt, de nekem Wentz karaktere vált kedvenccé.
    Remélem mihamarabb teszel fel még hasonlókat ♡
    Ölel,
    Hanka

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Hanka!^^

      Köszönöm szépen a kedves szavakat, nagyon örülök, hogy tetszett az írásom!^^ (haha, és hát Wentz... :D )

      Már készül egy újabb sztori, mondjuk kicsit lusta vagyok, úgyhogy nem tudom, hogy mikorra lesz meg, mindenesetre azt is szeretném majg kitenni.^^ Kíváncsian várom majd arra is a véleményedet, remélem, tetszeni fog! :)

      Legyen szép napod!

      Amber :)

      Törlés
  2. Úristen. Úristen. Úristeeeen! <3 *.* (MIÉRT nincs fangirl emoji???)

    Ez hihetetlenül aranyos volt, szétröhögtem magam rajta, és amúgy is... ahh. PHAN!!! :") asdfghjkl

    Olyan jó lenne még valami ilyesmit olvasni tőled a jövőben, mert ha valaki, akkor én iszonyatosan rá vagyok kattanva Danre és Philre, és tök boldog vagyok, hogy végre van valaki, aki ismeri és szereti őket, mert eddig akárkitől kérdeztem, csak néztek, hogy "azok meg kik?". o.o Na mindegy, szóval a lényeg, hogy nagyon bejött ez az egész, szerintem a stílusod is tök jó. A PHANhőkarcoló pedig... xD

    Köszi az élményt, így tovább! :))
    Linnéa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)

      Köszönöm szépen, tök jó érzés, hogy a sztori elnyerte a tetszésedet! ^^ Remélem, a jövőben sem fogsz csalódni. :)

      Amber

      Törlés