2017. augusztus 9., szerda

Egy Chen-des éj #1〖EXO〗

AVAGY MI TÖRTÉNIK, HA CHEN VÉGRE MEGBÍZÁST KAP SUHÓTÓL?
by: Szigl Tamara


SM FOGTÜNDÉR TOWN
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Dél-Korea legaranyosabb fogtündérei gondoskodnak gyermeke ajándékáról minden egyes kiesett fogacska után! A szolgáltatás teljesen ingyenes, az ébredés utánai mosolyok pedig garantáltak! :)
    ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Kim Jongdae nem hiába került az SM fogtündéreihez; keveseknek volt akkora szíve, mint neki, arról nem is beszélve, hogy híresen jól bánt a gyerekekkel, na meg egy ellenállhatatlan mosollyal is megáldotta az ég, ami mindenkit levetett a lábáról.


Mindezek ellenére, a cég feje, Suho nem szívesen alkalmazta főhősünket, mert az legalább annyira szeretett másokkal trollkodni, mint az apróságok fogait begyűtjeni. Mert hiába végezte teljes erőbedobással a Chen álnéven futó tündérke a munkáját, a gyerekes éne mindig felülkerekedett rajta. De egy nap minden megváltozott.

***

- Jongdae, Suho nagyfőnök vár rád az irodájában! - kiáltott oda Minseok, aki Xiuminként is ismert volt. Egyike volt azon szerencséseknek, akiken nem látszott meg az évek múlása, és idősebb korára is ugyanolyan fiatalnak tűnt, mint legtöbb kollégája. Xiumin igencsak kedvelt volt a gyerekek körében - imádták a szuper ajándékaiért.

Chen és Xiumin esküdt ellenségek voltak. Az idősebb sosem hagyott ki egyetlen alkalmat sem, hogy ne dörgölje Jongdae orra alá, hogy ismét nem kapott megbízást Suhótól. Most is csak egy önelégült vigyorral nyugtázta a lelkes fogtündért elviharzását, amiből csak úgy áradt, hogy Chen milyen régóta várt erre a pillanatra.

Egy másodperc alatt a liftnél termett, majd idegesen nyomkodni kezdte a hívó gombot. Mire a szerkezet leért, Chen már javában a lépcsőn szaladt a legfelső emeletre. Túl izgatott volt ahhoz, hogy érdekelje bármi más is, így hármasával szedte a fokokat, és a mellkasában szúró fájdalommal sem törődött. Csapzottan, lihegve dőlt be Suho irodájába.

- Jongdae - szólt a főnök, és rejtelmesen megfordult gurulós székében, majd összehúzott szemmel végigmérte a levegő után kapkodó fogtündért - Először is, hadd mondjam el, hogy Baekhyun kolléga nem volt oda a fogkrémért a mókus jelmezében. Örülnék, ha abbahagyná a társai hátráltatását, Baek maga miatt órákat késett a gyerekektől, és már majdnem napkelte volt...

- Nem tehetek róla, uram, megöl az unalom, ha csak itt egyhelyben ülök!

- Jongdae.

- Miért nem mehetek én is a gyerekekhez?!

- Jongdae.

- Hiszen akiknél eddig voltam, mind szerettek!

- Jongdae.

- Jó, persze, becsúszott egy-két hiba, de arról igazán nem tehetek, hogy a vázákat mindig rossz helyre teszik...

- Jongdae, befejezhetném, amit elkezdtem? Nincs sok időnk, meg kell látogatnia öt kissrácot, akik várják, hogy ajándékot kapjanak a fogukért cserébe.

Chen már épp újabb okokat hozott volna fel, hogy miért is lenne jó, ha végre kaphatna rendes feladatokat, amikor leesett neki, miről beszél Suho. Szemei azonnal elkerekedtek, és szájának mindkét sarka felfelé görbült.

- Ez most komoly?! - kiáltotta, majd meg sem várva a választ, a még mindig komoran figyelő főnök nyakába ugrott - Köszönöm, köszönöm, ígérem, nem fog bennem csalódni!

Suho egy mozdulattal lerázta magáról a fogtündért, majd a zsebéből egy köteg pénzt vett elő.

- Tessék, erre szüksége lesz, szerezze be az ajándékokat a fiúknak.

Chen vigyorogva elvette a pénzt, és már indult is volna az ajtó felé, amikor megtorpant.

- De... nem is ismerem őket, honnan tudjam, hogy minek örülnének? - kérdezte, és a kezdeti boldogsága azonnal páni félelembe csapott át.

- Xiumin keresztbe akart magának tenni, ezért elárulta, hogy titokban figyel pár gyereket.

Chen elpirult.

- Csak nem...

- De igen. Chanyeol, Kyungsoo, Jongin, Sehun és Yixing az az öt gyerek. Nem szeretem a besúgást, ezért megbüntettem Xiumint, amiért nyomozott maga után, de hasznosnak találtam az információt, úgyhogy vártam a megfelelő pillanatot, ami most jött el - itt Suho végre elmosolyodott - Nincs nekem semmi bajom magával, Jongdae, csak még kicsit éretlen. Meg kell értenie, hogy a saját érdekében nem küldtem sehová. De talán az, hogy megtalálta ezeket a fiúkat, és mindvégig tanulmányozta őket, esetleg hasznos lehet a számára. Szeretném, ha különösen figyelne erre a megbízásra, és nem rontana el semmit. Ha ez így lesz, biztos lehet benne, hogy több helyre is mehet majd. Megértette?

Chen hirtelen felelni sem tudott, csak döbbenten bámulta a főnököt. Lassan bólintott.

- Helyes. Na, nyomás, várnak magára, nem emlékszik? Már kimosattam a dínós ruháját, lent megtalálja. Sok sikert! - azzal Suho visszahajolt az asztalán eddig türelmesen várakozó papírokhoz, a fogtündér pedig még mindig sokkos állapotban kivánszorgott az irodából. Az ajtó bezárult mögötte, ő pedig ott állt egyedül a legfelső emeleten, kezében egy köteg pénzzel.

- Minseok beárult. Suho ezért tud a fiúkról, akiket már vagy fél éve figyelek. Ó, Xiumin, ezért még megfizetsz. Dehogy, miket beszélek, ha nem tette volna, akkor a főnök nem küldene most hozzájuk. Hm, ez esetben, köszi Xiumin. De miért beszélek magamban? Különben is, sietnem kell, várnak rám!

Chen rögtön észhez tért, és villámgyorsan - nem is vesződve a lifttel - lefutott a lépcsőn. Az asztalához sietett, felkapott pár cuccot, majd megához vette a jelmezét, és sietve távozott. Mielőtt elhagyta az SM épületét, még kinyújtotta a nyelvét Xiuminra, aki leesett állal figyelte a fiatalabbat.

FOLYTATÁS HAMAROSAN

2 megjegyzés:

  1. <33333
    avagy már nincsenek értelmesen kifejezhető gondolataim, de továbbra is ugyanazt gondolom róla, mint amit már egyszer kifejtettem, és még mindig ugyanannyira szeretem, úgyhogy csak <333333

    VálaszTörlés