2017. augusztus 4., péntek

Miért különleges a letlive.?



Még kemény punk rocker pályafutásom során rengeteg tehetséges bandát megismertem, akiket bár most is szívesen hallgatok, mégsem emelkednek ki úgy, mint egy bizonyos csapat, akik a Pierce The Veil koncertnek köszönhetően léptek az életembe. Ez nem más, mint a letlive., akik hónapokkal ezelőtt sajnos feloszlottak.

Már terveztem, hogy írok róluk, de csak most jutottam el odáig, hogy tényleg, komolyan leüljek a gép elé, és a zenekarnak szenteljem az időmet. De mégis, hogy kezdődött ez az egész?


Ahogy azt már említettem, a PTV kapcsán futottam bele a srácokba. Először csak a közös számukba, a Tangled In The Great Escape-be, ami pont nem tetszett, így az igazi áttörés később jött el, az ominózus koncerten, ahol a banda a mexikói négyesfogat előzenekara volt. Kíváncsi voltam, mit fognak nyújtani. Habár inkább arra kellett volna gondolnom, hogy mit nem. Ugyanis őrületes volt az egész műsor. Pogó, ugrás a tömegbe, vizezés, minden, amit csak el lehet képzelni. De még ennek ellenére sem mondanám azt, hogy durva volt. Úgy értem, persze, vad volt, de ez más fajta vadság volt. Olyan volt, amikor az ember azt érzi, bármire képes, és nem fél semmitől sem. Az emberek imdáták a banda pörgését, a banda pedig imádta a mi pörgésünket. Jason - az énekes - fergeteges volt, látszott rajta, hogy minden porcikájával ügyel arra, hogy egyszerre érezzük jól magunkat, de ne is essen senkinek semmi baja.  Ez nagyon ritka és becsülendő.

Szóval eleve a koncert is felejthetetlen volt, és szinte biztos vagyok benne, hogy a letlive. a többi fellépésén is ugyanilyen színvonalasan teljesített. Nagyon szerencsésnek mondhatom magamat, amiért láttam őket élőben, sőt, amiért találkoztam magával a frontemberrel! A koncert után ugyanis még ott voltak a Dürerben, és sorba lehetett állni egy közös képért. Először mondjuk azt hittem, hogy a Pierce The Veil van ott, de ez végül is nem számít, nekik is ugyanúgy örültem. Kezet fogtam Jasonnal, elmondtam neki, hogy nagyon élveztem a fellépésüket, aztán anya megszólalt, hogy amúgy ma van a szülinapom, mire a legeslegédesebb happy birthday-t kaptam, amit csak el lehet képzelni. ♡ Sosem felejtem el. 

Na de, ami magát a munkásságukat illeti. Mert ugye mondanom sem kell, hogy másnap azonnal beleástam magamat a történetükbe, és elmerültem a Youtube-ban. A legjobb kifejezés rájuk egyértelműen az alternatív. Hihetetlenül egyediek, mind a dalszövegekben, mind a klipekben, mind pedig a hangzásban. Igazi gyöngyszemek, akik nem kapnak elég figyelmet. Elsőre talán inkább a "beteg" jelző juthat eszünkbe, de higgyetek nekem, több van emögött. A letlive. igazi nyers zene, amit kicsit jobban meg kell tanulmányoznunk ahhoz, hogy lássuk a szépségeit. Mert nem minden az eszeveszett gitározás, dobolás és hangos üvöltés. De az, aki képes túllátni ezeken a dolgokon, az egy ritkaságot fogadhat a kedvencei közé.

Amit különösen szeretek, az Jason hangja. Erőteljes, durva, mégis gyönyörű. Úgy forgatja a szavakat, hogy valami teljesen újat alkot éneklés közben. Tud érzékeny, de vad is lenni. Minden erejét beleadja minden egyes szóba. Épp ezért, a banda hallgatása közben nem csak a zenét kapjuk, hanem rengeteg érzést is. Heves érzéseket, amiket egy igazi, hús-vér ember ad át, minden erejét megfeszítve. Szinte mi magunk is érezzük a fizikai megterhelést, a dalszövegektől pedig elszorul a torkunk. Ilyet még soha, senkinél nem tapasztaltam, és épp ez az oka annak, hogy bár sok hasonló "hörgős" bandát szeretek, mégis a letlive. lesz az az egy, ami igazán kiemelkedik, és még évek múlva is ragyogni fog.

Pedig beteljesült a rajongók rémálma - feloszlottak. 4 lemez, rengeteg koncert, és most még több összetört szív. És persze sajnálom őket, az én szívem nincs a többi között. Ennek pedig az az egy oka van, hogy letlive. olyan életművet hagyott hátra, amit nem lehet elfelejteni. Bár mit ne mondjak, az If I'm The Devil kéttségtelenül egy mestermű, látszott/hallatszott/érződött rajta, hogy egy igazi gyémánt, hogy mennyire letisztult a Speak Like You Talk, a The Blackest Beautiful és a Fake History-val szemben, és szó, ami szó, nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lesz legközelebb, de talán az már nem szárnyalta volna túl a 4. korongot. Biztos vagyok benne, hogy ötödjére is zseniálisat alkottak volna, de az If I'm The Devil 2016 egyik legjobb lemeze.

Igaz, ez csak 4 album, de ez a 4 fantasztikus. Tipikusan olyan korongok, amik most talán nem tűnnek túl értékesnek, de később stílusalkotóak lesznek, és egy nagyob dolognak az alapkövei. Nagyon szerettem a letlive.-ben, hogy kisebb rajongótáboruk van, így sokkal inkább éreztem azt, hogy különlegesek, de az az igazság, hogy a srácok így is, úgy is egyediek. Őszintén remélem, hogy nem örökre búcsúznak el egymástól, hogy egyszer talán visszatérnek, de ha nem is, akkor is legyen meg a megérdemelt hírnevük, mert ha valakiknek, hát akkor nekik kijár a siker.
letlive. 2002 -

Amber


Amiket érdemes meghallgatni


FAKE HISTORY

THE BLACKEST BEAUTIFUL

IF I'M THE DEVIL

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése