2017. december 23., szombat

instant vélemény ≫ Tsuredure Children



Ma kezdtem el, ma fejeztem be, imádtam, de itt még nincs vége a történetnek. Új anime került fel a legnagyobb kedvenceim közé, ez pedig nem más, mint a Tsuredure Children, avagy a szerelem nagy kérdései, 10 perces adagokban.


Már most leszögezném, hogy a fenti kép ellenére jóval több karakterrel fogunk találkozni az anime során, ami emberfüggő, hogy idegesítő-e vagy sem. Számomra szokatlan, de különleges volt, és néha pont azzal tartott a képernyő előtt, hogy vártam, mikor bukkan fel a kedvencem. Na de, hogy a történetről is mondjak egy-két szót, a sztori egy iskolában játszódik, ahol MINDENKI szerelmes valakibe. Persze, nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen van, aki abba, akinek szíve már foglalt, vagy  abba, aki csak szimplán nem érdeklődik a másik iránt, de bárhogy is, mindig kilyukadunk ahhoz a megállapításhoz, hogy a szerelem bonyolult. Aki pedig ezt máshogy gondolja, az az anime végignézése után biztosan megváltoztatja a véleményét.

A Tsuredere Children-ben sok karakter különböző szerelmi sztorijáról kapunk képet, ez az, ami összeköti őket - na meg az iskola. A szereplőknek látszólag nincs egymáshoz közük, de ahogy haladunk előre a történetben, úgy kezdenek az emberek egymással is beszélgetni, a másiktól tanácsot kérni, hogy azt öröm nézni. Megtudjuk, valójában kik osztálytársak, vagy, hogy xy mit gondol xy-ról, és ezáltalán nem csak sok kis szál lesz a kezünkben, hanem egy egész gombolyag. Ami szerkezetileg nagyon tetszett benne, hogy a jelenetek váltogatása közben mindegyik történetnek volt egy kis címe, így nem volt zavaró, hogy hirtelen egy másik szemszögbe csöppentünk.

És ha már itt tartunk, egy csomó kedvenc figurám volt. Például Goda és Kamine, akik tényleg azt mutatták be, milyen az, amikor az embernek először van kapcsolata. Kicsit kényelmetlen helyzeteikkel - azért nem érek a másikhoz, mert izzadok, stb. -, bizonytalanságukkal - vajon zavarja-e a másikat, ha megfogom a kezét, stb. - tökéletesen ismertették, nem furcsa, ha valaki bizonytalan abban, mit is kéne csinálni, amikor végre párja lesz. Alapvetően nem voltak szimpatikusak, de a szerepük nagyon tetszett, és az is, hogy "megfeleltek" az "elvárásoknak", azaz tisztázták az olyan dolgokat, mint például, hogy nem baj, ha az ember féltékeny, de nem kell túlzásba esni.

Akiket elsőre kiszemeltem, az Akagi és Kaji párosa volt, történetük pedig a szerelem jótékony hatásáról szólt, azaz arról, amikor a párunk miatt jobb emberek leszünk. Kaji züllött életet él, nem érdekli az iskola és cigizik, Akagi pedig osztályelnök. Kapcsolatuk akkor kezdődik, amikor a fiú rajtakapja a lányt, hogy az iskola mögött füstöl, de ahelyett, hogy beköpné, segít neki megváltozni. Kaji leszokik a dohányzásról, rájön, hogy tovább szeretne tanulni, és együtt készül rejtélyes szerelmével, aki először kihangsúlyozza, hogy tiszteletlen a lány, majd megsimogatja a vállát, hogy de ő így szereti Kajit. Sajnáltam, hogy őket kevesebbet mutatták, bár lehet, direkt történt ez így, hiszen az ember Kaji pozitív változása után szinte tudja, hogy ez úgyis úgy folytatódna, hogy a lány eléri az álmait, szerelmével pedig boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Abszolút kedvenceim Chiaki és Kana voltak, akik ugyan már együtt vannak a történetben, azért nekik is megvannak a problémáik. Ez egy nagyon jó példa arra, hogy akkor sem minden fenékig tejfel, amikor két szerelmes már több, mint 1 éve együtt van. Imádtam bennük, hogy iszonyat aranyosak és viccesek együtt, olyan valóságosak. Nem egy olyan pár, akik nyalják-falják egymást, hiába vannak nekik is elvárásaik egymás felé, tipikusan csak egy olyan duó, akik tudják, hol a határ, ugyanakkor kíváncsiak, és akiket, ha a valóságban látnánk, azt mondanánk, aww. Azt hiszem, nekik leginkább a félreértések volt a témájuk, hiszen mennyire idegőrlő már, hogy pont egy veszekedés után Chiaki eldönti, hogy utoljára bocsánatot kér, Kana pedig úgy van vele, hogy még egy bocsánatkérés, és beadja a derekát, erre pont akkor romlik el a telefonja, amikor a fiú elküldi az sms-t?! Az ő tanulságuk, hogy a félreértéseket tisztázni kell - néha azt is, hogy tényleg járunk-e azzal, akit szeretünk -, mégpedig minél előbb, különben nagy feszültség alakulhat ki.


Sugawarának és Takanónak drukkoltam a legjobban, olyan kis aranyosak voltak, még úgy is, hogy hivatalosan nem jöttek össze. Szerintem ők azt a fajta szerelmet szimbólizálták, amikor mindkét fél tisztában van az érzéseivel - noha Takano lassabban jön rá -, de túlságosan is félénkek, hogy bevallják egymásnak. A románc kibontakozásást hátráltatja egy harmadik kerék, noname lány, aki szintén belezúg Sugawara-senpai-ba, és az, hogy Takano eléggé vak az érzésekkel kapcsolatban, és nagyon lebecsüli magát. Mindig csak azt hajtogatja, hogy Sugawara mindenkivel kedves, úgyhogy ha vele is az, akkor az nem azért van, mert tetszene neki, vagy, hogy biztos, hogy Sugawara a többi lányt nézegeti, nem őt. Ez egy kicsit idegesítő, és az anime végére az ember már csak fogná ezt a két szerencsétlent, és összetolná őket, de én még így is szimpatizáltam velük. 

Utolsó párosunkként pedig az igencsak kevés rivaldafénnyel büszkélkedhető Yukawát és Sasaharát hoznám fel, akiknek a pillanatai csak az első részben láthatóak, onnantól mintha nem is léteztek volna - Sasahara még feltűnik, de az nem számít -, amit én személy szerint nagyon-nagyon sajnálok. Következtetést, hogy milyen tanács rejlik történetük mögött emiatt nem is nagyon tudok írni, hiszen alig ismerjük meg őket. Yukawa végzős diák, aki elballag, Sasahara pedig oda meg vissza van érte, és bár már ezerszer elmondta imádott senpai-ának, hogy szereti, sosem tudta komolyan kifejezni magát, majd az utolsó lehetőségét is elrontja. Nem tudjuk meg, hogy ezután Sasahara mit érzett, nem tudjuk meg, hogy Yukawa szavai, hogy még egyszer szeretné hallani a lánytól, hogy az vallomást tesz, mit is jelent, és ez engem nagyon zavar, mert hiszek benne, hogy jó kis sztorit lehetett volna ebből összehozni, ami mondjuk bemutathatta volna azt, hogy milyen nehéz úgy randizni valakivel, akivel már nem találkozol minden nap. Szeretem a kicsit ilyen egyoldalú szerelem dolgokat, és már őket is az első perctől fogva shippeltem, de a készítők mást akartak ezek szerint.

Mielőtt lezárnám a cikket, még muszáj írnom Katoriról, azaz a Randi Istenről, aki bár senkihez sem kapcsolódik, mégis szerves része a történetnek. Ő az, aki mindenkivel beszélget, mindenkinek tanácsot ad, akit mindenki ismer. Tényleg az egyik leghelyesebb fiú az animében, és ezt ő maga is tudja. Esküszöm, ez a fiú orrvérzés a dumáival, és valahányszor feltűnt a színen, én magam is azon kaptam magamat, hogy azt suttogom: notice me senpai. Pont a kis rejtélyes és poénos stílusa miatt válik tipikusan olyan szereplővé, akiről legszívesebben fanficeket írnál, és én imádom az ilyeneket. :3

Mindenkinek ajánlom a Tsudere Childrent, annak is, aki jártas a szerelemben, annak is, aki annyira nem, annak is, aki utálja az ilyen dolgokat, annak meg pláne, aki viszont oda van érte. A könnyed stílusa ellenére komoly dolgokról szól, amiket jó, ha észreveszünk, és ha elgondolkodunk rajta, mérlegelve, hogy vajon nekünk mennyi minden férne bele egy kapcsolatba, mert ezzel is megismerhetjük magunkat, és biztosabbak lehetünk magunkban, ha ránk talál a szerelem. Szó van itt a bizonytalanságról, hogy mit írjunk a másiknak, vagy arról, hogyan fejezzük ki magunkat, ha a crushunk megkérdezi, tetszik-e nekünk valaki, vagy arról, hogy milyen, ha a családtagjaink nem fogadják el a választottunkat. Egyébként, szerintem maga a sztori rövidsége és gyorsasága, hogy pár rész már hónapokkal egyenlő, ez is a szerelmet szimbolizálja, hiszen ha azzal vagyunk, akit szeretünk, az idő hihetetlenül gyorsan telik.
A technikai részéről annyit, hogy nekem speciel a rajzolás annyira nem tetszett, helyenként idegesített is, főleg a két bénább srácnál, akiknek nem emlékszem a nevére, de amúgy minden más jó volt. A részek 12 percesek, ebből 1 az opening, úgyhogy tényleg végig lehet nézni egy nap alatt, és garantálom, hogy senkiben nem hagy negatív gondolatokat. Ahogy láthatjátok, engem is egy ilyen instant véleményre ösztönzött. :)

Amber

2 megjegyzés:

  1. Szia! :)
    Nagyon rég néztem animét sajnos, de most ezzel visszacsábítottál. Nagyon jól hangzik ez a sorozat, biztosan meg fogom nézni és örülnék, ha még sok ilyen posztot írnál! :D
    Ó, és boldog karácsonyt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^

      Ennek nagyon örülök! :) Én is eddig eléggé ki voltam zökkenve, de ennek a darabnak köszönhetően megint megjött a kedvem az animékhez. :) És ha minden jól megy, több ilyen bejegyzés lesz, úgyhogy stay tuned! :p ^^

      Köszönöm a kommentet és neked is nagyon boldog karácsonyt és sikerben gazdag új évet kívánok! ^^ <3

      Törlés