2018. június 9., szombat

Nosztalgia ⇨ 1 év kpopperként

(első kép saját)


Őszintén, minden nehézség ellenére, én úgy érzem, ez az év hihetetlenül gyorsan elment. Sok mindent megtudtam magamról, a kedvenceimről és a környezetemről. Bár még bátortalan vagyok, legalább biztosan tudom, hogy milyen nem akarok lenni, és mi az, ami nem érdekel. Ezt az évet amolyan próbának fogom fel - így utólag legalábbis -, mert mostanra eléggé kitapasztaltam, mi hogyan működik, és ez nem csak a kpop világára igaz. De mivel most csak arról lenne szó, így nem is ködösítek tovább, jöjjön a megemlékezés a napról, akkor ez az egész elkezdődött!


Amikor anno rákattintottam a Monster-re, még azt sem tudtam, hol áll a fejem. Annyi újdonság ért egy csapásra, és annyira tartozni akartam ebbe a közegbe, hogy talán egy kicsit nagyszájú voltam. Noha nem durván, de mégis mintha bizonyítani akartam volna, hogy én bizony kpopper vagyok. De valahányszor kérdéseket kaptam, zavarba jöttem, mert még nem voltam elég régóta benne a dologban. A legjobb példa erre, az ultimate banda esete. Amíg nem realizálódott bennem, mennyire közel áll hozzám a Seventeen, addig mindig az EXO-t mondtam a legnagyobb kedvencemnek, de valahol mélyen én is éreztem, hogy ez nem igaz. Semmi bajom velük, ők pusztán csak a szintén figyelemre méltó "első banda" pozícióban vannak, ami miatt igazán különlegesek számomra. Mégis, ultimate csapatként mindig a Seventeen lesz a válaszom, és ezt már nem is mondhatnám biztosabban.
Az ultimate bias-t könnyebb volt megtalálni, és fix, hogy bármi történjen is, nem fogom Chen-t lecserélni. Igaz, arra máig nem tudom a választ, hogy vajon az ub csak ultimate bandából lehet-e, de őszintén, már nem is érdekel, hiszen ha így érzem, akkor nem tudok ellene mit tenni.

Akárcsak ultimate témában, az alapvető dolgoknál is letisztázódott minden. Régen amint megtetszett egy csapat, rögtön a fandomba soroltam magamat, és talán pont emiatt is éreztem lelkiismeret furdalást, mert idővel elváltak, hogy kik érdekelnek igazán, kiknek a szintjén maradok meg az alkalmankénti fangörcsölésnél, vagy csak szimplán a klipeknél. Korábban már felsoroltam azt a pár fandomot, amikben benne vagyok, amihez hozzá jött még a Map6 Mapsi-ja, ugyanis őket nagyon-nagyon szeretem, de csak most szedtem össze az erőmet, hogy kimondjam. Teljes szívemből támogatom őket, és remélem, hogy még sokáig fognak zenét csinálni, és hogy híresebbek lesznek. Igazán megérdemelnék.

Ha már bandák, mivel végig listát vezettem arról, hogy kiket mikor ismertem meg, ezért meg tudom osztani veletek, hogy ebben az 1 évben több, mint 100 bandát fedeztem fel a kpop, illetve khiphop világából. Erre nagyon büszke vagyok! ^^ Ugyan most "pihenőt tartok", azaz csak a régebbiekre koncentrálok, hogy végre megismerjem őket is alaposabban, ahelyett, hogy csak non-stop kutatnám új előadókért a YouTube-ot, ámbár azért remélem, hogy a jövőben ez a szám emelkedni fog. Még így is rengeteg csapat van várólistán, de ez is csak azt bizonyítja, hogy egyszerűen nem lehet erre az egészre ráunni, hiszen nemcsak a régiek térnek vissza, de újak is jönnek.

Ami a rendszert illeti, ezzel kapcsolatban is megvilágosodtam. Igaz, elég kemény az idol lét, és természetesen sokat kéne rajta javítani, hogy ne legyen ennyire embertelen, de én alapvetően már nem tekintek erre egy rossz dologként. Ne értsetek félre, én csak azt mondom, hogy vannak, akik pont emiatt elfordulnak ettől a világtól, és részben megértem őket. Azokat az idolokat is megértem, akik kiválnak bandákból. De én erre az egészre egy amolyan túlélő táborként gondolok. Elvégre, azok, akik ezzel akarnak foglalkozni, tudják, hogy mire vállalkoznak. Az, hogy csapatban kell játszaniuk, olyan tapasztalatokat adhat nekik, amik később még jól jöhetnek az életükben. Megtanulnak együtt lenni másokkal, figyelni a többiekre, együttműködni egy egész céggel! Az idolság egyszerűen csak egy olyan tábor, ami nem mondjuk 1 hétig, hanem pár évig tart. Ha lejár a szerződés, dönthetnek, hogy mit szeretnének, addig is viszont értékes emlékeket szereznek. Mert persze, voltak, vannak és lesznek is nehéz idők, de hosszú távon az ember a jóra emlékszik majd, hiszen az idő mindent megszépít. Úgyhogy csak annyit, hogy bár nem tetszik, hogy egyes cégek elnyomják az idolokat, mégis, én támogatni fogom a kpopot. Hiszen ha nem tenném se én, se más, akkor az idolok küszködései sem érnék meg. Ahogy azt Michael Clifford mondta: Real bands save fans, real fans save bands.

Vidámabb vizekre evezve, amit kifejezetten szeretek ebben a világban, azok a műsorok. Nem is tudom, hányat néztem meg ebben az évben, és hányat nézek jelenleg is. Ez egy olyan dolog, amit előtte sosem tapasztaltam meg. Már csak egy röpke, negyed órás kis videó is hihetetlenül közel tudja hozni hozzánk, rajongókhoz a kedvenceinket. Az ember úgy érzi, tényleg ismeri azokat, akikről szó van, és, mintha a barátai lennének. Nyilvánvalóan nem tudhatjuk, ők mennyire mutatják meg igazi oldalukat, de ettől függetlenül szerintem ezek nagyon sokat tesznek a rajongás kiteljesedéséhez. (Amúgy meg nem egy olyan eset van, amikor valakin igenis látszódik, hogy mennyire van vagy épp nincs kedve a dologhoz.)

Számomra a legemlékezetesebb a Seventeen One Fine Day volt, illetve az EXO Showtime. Ezek mellett imádtam minden pillanatát a Monsta X Right Now-jának és a Real Got7-nek, az NCT life-ra mindig tudtam időt szakítani, a Map6 Projectet pedig bármikor újra nézném. Várólistán van még a Topp Dogg All Kill, a Topp Dogg Project, a Vixx Tv, és még egy csomó minden más, jelenleg pedig a Monsta X-es No Mercy-t nézem.

Sajnos doramákkal mér kevésbé voltam/vagyok eredményes. Ezalatt az 1 év alatt csak egyet sikerült megnéznem, annak is a befejezését mostanra tartogattam. Ezt nagyon szégyellem, így igyekezni fogok, hogy több sorozatnak/filmnek is utána járjak, amiket korábban felírtam, illetve amit ajánlottak.

Összességében a kpop hihetetlenül sok mindet adott hozzám - szó szerint és átvitt értelemben is. Például, ha minden jól megy, szeptemberben megyek koreai nyelvtanfolyamra, mely egészen decemberig fog tartani. Direkt vártam ezzel, hogy ne csak azért legyen, mert "ezt a korszakomat élem", és komolyan azért legyen ez, mert érdekel és mert akarom. Ugyanez igaz a jövő héten esedékes időpontomra a fodrászhoz, ugyanis végre sikerült eldöntenem, hogy olyan hajat szeretnék, mint ami az idoloknak van. Ez leginkább csak azért van, mert mindig is utáltam a loboncamat, és már jóval korábban is rövid, fiús frizurát akartam, de mi tagadás, végül ez adta meg a löketet - na meg az előző nő, akinél voltam, mert hihetetlenül vágta le a frufrumat, és annyira elegem lett, hogy elhatároztam, ennyi volt.

Végül pedig ne feledkezzünk meg a merch-ről sem, ugyanis sikerült beszereznem egy-két nagyon jó dolgot, amiket büszkén hordok/használok is. A legjobban a Seventeen-es kulcstartóm és a Chanyeol-os maszkom tetszik, meg a szimpla baseball sapkám, amin egy kéz van, és szívet mutat. A cuccaim fele egyébként BTS-es, de ez többek között azért van, mert esetükben nagyobb a választék. A jövőben leginkább pulcsikat szeretnék; még korábban kinéztem egy Big Bang-eset meg egy Seventeen-eset, de annyira már nem foglalkoztat a dolog, hogy fancuccaim legyenek. Tökéletesen megelégszem a mostaniakkal, meg az általam gyártott iskolai füzetekkel, amikről idolok néznek vissza rám.


Ezalatt az idő alatt nem csak velem, de az idolokkal is történtek jók és rossz dolgok is egyaránt. Noha nekik csak egy újabb év telt el, nekem ez volt az első kpopperként, és ezért hálásan tekintek majd vissza. Izgatott vagyok, hogy a jövő mit hoz, szeretnék még sok cb-nél ott lenni a kedvenceimnél, és alig várom, hogy a jövőbeli kedvenceim klipjeit nézzem, albumait hallgassam. A khiphop és egyebek felfedezésével az elkövetkezendő év még izgalmasabb lesz. Igyekszem majd lépést tartani, és olyan rajongóvá válni, aki büszkén mondhatja majd magára, hogy igen, már régóta kpopper. Számomra ez az év bebizonyított, hogy még jó darabig biztosan itt maradok. Szeptemberben pedig újult erővel térek vissza, és végre sort kerítek mindenkire, aki eddig várólistán volt! :) Addig is, FOTOSZINTÉZIS, minden drága olvasó és Tami: hwaiting!!!

Amber

2 megjegyzés:

  1. ez az év tényleg nagyon gyorsan eltelt, bár ahogy visszagondolok tavaly júniusra, nekem mégis úgy tűnik, mintha minden egyes nap csigalassan vonszolódott volna előre xD tök jó volt olvasni ezeket a sorokat, élénken emlékszem, amikor először szóba került az EXO meg jött sorban a többi banda, meg a comeback várások *those were the good old times xD* és annak is örülök, hogy a khiphop ennyire megfogott ^^ (lassan én is eljutok idáig xD addig nekem meg marad a krock xD) kíváncsian várom, még milyen bejegyzések érkeznek a jövőben és persze hogy mi minden más élménnyel gazdagodsz a következő évben, az azt követőben, az azt követőben, az azt követőben... ^^ hwaitiiing ((())))
    ui. egyébként az ultimate bias nem kötelezően az ultimate band-ből kerül ki ^^ (és még ehhez hozzáfűzve, olyan jó volt olvasni, amit Chenről és a Seventeenről írtál, nekem támadtak nehézségeim utólag, hogy kinek/melyik bandának milyen pozíciót adjak a szívemben xD)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. most, hogy mondod, már nekem is vegyes érzéseim vannak xD én is! :o áá, jesszusom, nagyon durva, még én is emlékszem, hogy írtam, hogy "megismertem az EXO-t", később meg ahogy közvetítettem, hogy a Big Bang-et is, meg minden xDD egészen hiányoznak az idők :( :D
      én is!^^ krock? :o erről még nem is hallottam, ha gondolod, ajánlj nekem a kedvenceid közül!!!^^
      én is!!! bejegyzések terén most nagyon megtáltosodtam, ezen a nyáron szerintem sok fanficet fogok írni, úgyhogy stay tuned :D ^^
      igen? áá, akkor jó! ^^" (pedig már itt felkészültem lélekben, hogy ha valaki beszól, rávetődök, hogy "nem tehetek róla, az érzések" xDDD )
      megértem, ez amúgy is nagyon nehéz dolog! :o mármint, ha belegondolunk, valamilyen szinten rossz, hogy kedvencet választunk, de közben meg mindenben kedvencet választunk automatikusan, pl. színeknél vagy kajáknál, szóval ez végül is normális. mondjuk ez nem tartozik ide, de ezen is sokat gondolkoztam anno, és végül is arra jutottam, hogy nem baj, ha van kedvencünk, mert ez nem kivételezés. Sokszor én is szenvedek, hogy ki legyen a kedvencem, és talán végül is az a legjobb, ha elengedjük és hagyjuk, hogy magától váljon el ( ? )

      na de nem húzom tovább a szót, hwaiting neked is és sok ((((()))))) <3 ^^

      Törlés