2018. június 26., kedd

WP trilógia: kiolvasva! ♡

spoiler veszély
(nem tudok a kedvenceimről óvatosan beszélni)


Régi nagy álmom volt, hogy kedvenc sorozatom eredeti, könyv verzióját egyszer kiolvassam, és miután megkaptam a trilógiát Karácsonyra, már csak rajtam múlott, hogy ez a poszt mikorra fog megszületni. És íme! :)


Egyszerűen imádom ezt az egész történetet, akit pedig bővebben érdekel erről a véleményem, az egy komplett bejegyzést talál itt, de a mostani cikkben csupán csak a sorozat és a könyv összehasonlításáról lesz szó. Mikben különböztek a dolgok és mikben nem. A szeretetem így is fix, ezzel nincs mit tenni.

-------------------------------------------------------------------------

ELSŐ RÉSZ: WAYWARD PINES

A komplett könyv a sorozat első 5 részének felel meg, ami számomra igencsak meglepő volt. Utána sorra más lesz egy csomó minden, de persze apró eltérések itt is felbukkantak. Attól kezdve, hogy az abik itt bestéknek vannak hívva, egészen odáig, hogy Theresának nem hogy rövid, fekete, hanem jó hosszú és szőke haja van benne. Ami a legjobban ledöbbentett, az a kedvenc szereplőm halála volt - aki nem mellesleg nekem a sorozatban jobban tetszett. Nem csak, hogy nem volt benne semmi szerethető kis egyéniség, mint a filmvásznon szereplő Arnoldnak, akinek gyengéje volt a fagyi, de még a szöges ellentéte is volt a Terrence Howard által alakított karakternek, ugyanis a könyvben fehér bőrű, szőke hajú férfiról beszélünk. Jó, ez nem a regény hibája, hiszen az volt előbb, de úgy, hogy elsőnek a sorozat került elém, a jó öreg, fekete Arnoldot már nem tudtam elképzelni egy fehér őrültnek. Szerencsétlen Pope seriffet pedig ezek mellett nem hogy Ethan ölte volna meg, hanem maga David Pilcher végzett vele, elég kegyetlen módon. Ez számomra furcsa volt, mert míg David megfontolt embernek tűnik a filmvásznon, addig a lapokon nem több egy őrültnél. Előbbi esetben az emberek igenis számítanak neki, utóbbiban viszont képes a saját lányát is brutális módon kivégezni. (A könyvben amúgy szó sincs arról, hogy Pilcher és Pam testvérek lennének) Egyébként a nyilvános kivégzéseknek a kötetekben Búcsú a neve. A sorozatban az ő karaktere is jobban tetszett, de a könyvben sok fontos dolgot kimondott, aminek bizony van értelme.

MÁSODIK RÉSZ: A POKOL KAPUJÁBAN

Ilyen volt például, amikor azt mondta Ethannek, hogy "ezt a várost nem lehet demokráciával vezetni." Ez nem csak a rész, de az egész trilógia egyik legfontosabb sora, ugyanis ennek tudatában teljesen máshogy fogjuk megítélni a helyzetet. A sorozatot nézve sokszor elgondolkodtam rajta, hogy vajon jó-e az, hogy Pilcher nem avatja be az embereket az igazságba, de ezután a mondat után valahogy nem tudtam megkérdőjelezni a tetteit. Ahogy mondtam, a könyvben számomra egy sokkal ellenszenvesebb ember, aki teljesen el van szállva magától, de a sorozatban nem is lehetne visszafogottabb. Legjobban úgy tudnám jellemezni, hogy míg a lapokon ő az Ördög, addig a filmvásznon tényleg Isten. Az egyetlen, amiben nem értek vele egyet, hogy ahhoz tényleg nem volt joga, hogy az embereket kérdés nélkül rabolja el. Ahogy a munkásait is megkérdezte, úgy kellett volna Wayward Pines lakosait is elaltatni, hogy aztán a jövőben úgy ébredjenek fel, hogy tudják, ezt ők (is) akarták. Akkor nem lenne szükség titkolózásra, de Pilcher nyugodtan vezethetné a népet, hiszen tényleg megmentette őket. De mivel tudtuk ellenére választott ki egy halom embert, így nem más, mint  emberrabló. És ez a könyv-és sorozatbeli énjére is igaz.
A második részben még annyi eltérést fedeztem fel, hogy a frakciót, akik ki akartak törni a városból, itt konkrétan Kóborlóknak hívják, amit szerintem érdemes lett volna a sorozatba is átvinni, csak mert miért ne?

HARMADIK RÉSZ: AZ UTOLSÓ VÁROS

Furcsán hangozhat ez, de az utolsó rész tetszett a legjobban, legalábbis olvasási szempontból, mert nagyon jól lehetett a fejezetekkel haladni. Lazán volt tagolva a sztori, így bármikor képes voltam akár 10 részt is elolvasni. Emellett, a fejezetekben ezúttal már több szemszögből is nyomon követhetjük a történetet, ami szerintem sokat dob az egészen. Így nem csak magát Ethan-t ismerjük meg (akinek a háttérsztorija kicsit más, mint a sorozatban), hanem magát Wayward Pines lakosait illetve vezetőit is.

"- Szeretnék egy percre egyedül maradni.


- Én aztán ki nem szállok ebből az autóból!


- Pont ez a lényeg, drágám."

Valahogy a szövegen lehetett érezni, hogy az író már jobban elengedte magát - jó értelemben. Nem csak a fentihez hasonló példában látszik ez meg, de teljesen nyugodtan beszél a szexről, érintőlegesen a meleg témáról, és arról, hogyan is néznek ki a hullák, amiket a besték hagytak meg. Ez valakinek nem tetszik, de én nem így voltam vele. Hiszen ezek mind fontos részét képezik a történetnek, illetve érdekes kiegészítés is.

-------------------------------------------------------------------------

Összességében, nem bántam meg, hogy kiolvastam a trilógiát. Sokkal közelebb hozott a sorozathoz - bár nem tudom, hogyan lehetne már ennél is jobban szeretni valamit -, és érdekes volt erről az oldalról is megismerni a történetet. Egyáltalán nem volt az, hogy a sorozat miatt a könyv már unalmas volt, ugyanis nem egy fordulatot tartogatott, ami nem volt a vásznon. Bizonyos karakterek egyáltalán nem voltak szimpatikusak a könyvben, ezért, hogy ne utáljatok rögtön mindenkit, szerintem érdemes a sorozattal kezdeni. Így talán nem is fogtok hiányérzetet érezni, hiszen jó pár dolog nincs benne, ami a könyvben igen.

Ha elgondolkodtató, mégis izgalmas történetet szeretnétek olvasni, ami tele van hús-vér szereplőkkel, akkor teljes szívből ajánlom a Wayward Pines-trilógiát. Ha meg ugyanerre vágytok, csak TV-n keresztül, akkor ez a sorozat bizony megérdemel egy lecsekkolást. Jó szórakozást hozzá(juk)! :)

Amber

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése